A NEMZETKÖZI ASZTALITENISZ SZÖVETSÉG JÁTÉKSZABÁLYAI
1.1
Az asztal
1.1.1 Az asztal felső
lapja, a játékfelület téglalap alakú, 2.74 m hosszú, 1.525 méter széles,
és a padlótól 76 cm-es magasságban, vízszintesen helyezkedik el.
1.1.2 A játékfelülethez nem
tartoznak hozzá a felső asztallap oldalfelületei. 1.1.3 A játékfelület
bármilyen anyagból készülhet, ám egy
szabványlabdának 30 cm magasról a
játékfelületre leejtve mindenhol egyaránt 23 cm magasra kell
felpattannia. 1.1.4 A játékfelületnek
egységesen sötét színűnek és mattnak kell lennie, mindkét hosszanti
oldalvonalon 2.74 méteres, 2 cm széles fehér szegéllyel, s mindkét
alapvonalon 1.525 méteres, 2 cm széles fehér
szegéllyel. 1.1.5 A játékfelületet az
alapvonalakkal párhuzamosan húzódó, függőleges háló két egyforma nagyságú
térfélre osztja. A játékfelületnek teljes terjedelmében folyamatosnak kell
lennie mindkét térfélen. 1.1.6 A páros játékhoz a
térfeleket egy, az oldalvonalakkal párhuzamosan húzódó, 3 mm széles fehér
színű középvonal két egyforma méretű térfélrészre osztja. A középvonal
mindkét térfélen a jobb oldali térfélrészhez
tartozik.
1.2 A
hálókészlet
1.2.1 A hálókészlet a
hálóból, a felfüggesztéséből és a hálótartó oszlopokból áll, beleértve a
hálót az asztalhoz rögzítő csavarokat. 1.2.2 A hálót zsinórral
kell felfüggeszteni, mindkét végén 15.25 cm magas oszlophoz erősítve. Az
oszlopok külső határvonala l5.25 cm-es távolságra van az
oldalvonaltól. 1.2.3 A háló felső
szélének, a háló teljes hosszában, 15.25 cm magasan kell lennie a
játékfelület felett. 1.2.4 A háló aljának, a
háló teljes hosszában, a lehető legközelebb kell lennie a játékfelülethez,
a háló végeinek pedig a lehető legszorosabban kell csatlakozniuk a
hálótartó oszlopokhoz.
1.3 A
labda
1.3.1 A labda gömb alakú,
38 mm átmérőjű. 1.3.2 A labda súlya 2.5
gramm. 1.3.3 A labda anyaga
celluloid, vagy hasonló műanyag, színe fehér, sárga vagy narancssárga, és
matt.
1.4 Az
ütő
1.4.1 Az ütő tetszés
szerinti méretű, alakú vagy súlyú lehet, de a lapjának simának és merevnek
kell lennie. 1.4.2 Az ütőlap
vastagságának legalább 85% -a természetes fa legyen, az ütőlapon belüli
ragasztóréteg felerősíthető valamilyen rostos anyaggal, mint például
szénrost, üvegrost vagy préselt papír. Viszont nem lehet vastagabb a
teljes vastagság 7.5%-ánál, vagy 0.35 mm-nél, attól függően, hogy melyik
érték a kisebb. 1.4.3 Az ütőlapnak az
ütéshez használt oldalát vagy szokványos szemcsés gumival kell borítani
szemcsével kifelé, a ragasztóanyaggal együtt legfeljebb 2 mm vastagságban,
vagy pedig szendvicsgumival, azaz szofttal, szemcsével akár kifelé, akár
befelé, a ragasztóanyaggal együtt legfeljebb 4 mm
vastagságban. 1.4.3.1 A szemcsés
gumiborítás egy olyan, nem szivacstartalmú természetes vagy műanyag gumi,
amelynek egész felületét egyenletesen borítják a szemcsék,
négyzetcentiméterenként legalább 10, de legfeljebb 50 darabos
sűrűséggel. 1.4.3.2 A szendvicsgumi
borítás, azaz szoft egy szivacsgumi réteg külső felén szemcsés
gumiborítással. A szemcsés gumiréteg összvastagsága nem haladhatja meg a 2
mm-t. 1.4.4 A borítóanyagnak az
ütőlapot teljesen be kell fednie, de nem nyúlhat túl az ütő szélén, kivéve
a nyélhez legközelebbi részen, amelyet az ujjak érintenek. Ez a rész lehet
borítatlan, vagy más anyaggal fedett. 1.4.5 Magának az ütőlapnak,
az azt borító valamennyi rétegnek, s a ragasztóanyagnak is folyamatosnak
és egyenletes vastagságúnak kell lennie. 1.4.6 Az ütőt borító
anyagnak, vagy a borítatlanul hagyott ütőlapnak mattnak kell lennie, egyik
oldala élénk piros, a másik oldala fekete kell hogy legyen. Az ütő szélén
lévő bármilyen szegélynek mattnak kell lennie, s egyáltalán nem lehet
fehér szín rajta. 1.4.7 Az ütőfelület
egyöntetűsége, a szín egysége kis mértékben eltérést mutathat sérülés,
kopás vagy fakulás miatt, de csak akkor, ha az a felület jellegét,
alapvető paramétereit nem befolyásolja jelentősen. 1.4.8 A mérkőzés kezdetekor
és a mérkőzés alatti ütőcserék alkalmával a játékos köteles megmutatni a
használni kívánt ütőjét az ellenfélnek és a játékvezetőnek egyaránt, és
meg kell engednie nekik, hogy az ütőt megvizsgálják.
1.5
Meghatározások
1.5.1 A labdamenet az az
időtartam, amíg a labda játékban van. 1.5.2 A labda játékba kerül
attól a pillanattól kezdve, ahogy megszűnik a mozdulatlansága a szabad
kéztenyérben, ahonnét az adogatás szándékával indítják el, s játékban
marad mindaddig, amíg a labdamenet ponttal véget nem ér, vagy félbe nem
szakad. 1.5.3 A megismételt
labdamenet az, amelynek eredményét nem számítják he.
1.5.4 A pont, vagy poén az
a labdamenet, amelynek az eredményét számítják. 1.5.5 Az ütőtartó kéz az,
amelyben az ütőt fogják 1.5.6 A szabad kéz az,
amelyben nincs ütő. 1.5.7 Ütés az, amikor a
játékos az ütőt tartó k~. tartó kéz csukló alatti részével érinti a
labdát. 1.5.8 A labda
akadályoztatása, vagy "töccs" azt jelenti, hogy akár a játékos maga, akár
valami, amit magán visel, vagy magánál tart, hozzáér a labdához, amikor az
még nem hagyta el a játékfelületet vagy a szóban forgó játékos térfelének
alapvonalát, s nem érintette az ő térfelét, miután az ellenfél utoljára
megütötte azt. . 1.5.9 Az adogató az a
játékos, akinek elsőként kell megütnie a labdát a labdamenet
során. 1.5.10 A fogadó az a
játékos, akinek másodszor kell megütnie a labdát a labdamenet
során. 1.5.11 A játékvezető az a
személy, akit a mérkőzés irányítására, ellenőrzésére jelölnek
ki. 1.5.12 A helyettes
játékvezető az a személy, aki a vezetőbíró, játékvezető munkáját segíti
bizonyos döntésekkel. 1.5.13 A játékos magán
viseli, vagy magánál tartja mindazt, amit magán viselt, vagy magánál
tartott a labdamenet megkezdésekor. 1.5.14 A labda a háló
felett vagy mellett szálló labdának tekinthető akkor is, ha akár felül,
akár alul, akár kívülről megkerüli a hálókészletet az asztalon kívül
repülve, vagy, ha a visszaütésnél a háló felett vagy mellett ugrik
vissza. 1.5.15 Az asztal
alapvonalának kell tekinteni annak mindkét irányba történő meghatározatlan
mértékű meghosszabbítását is.
1.6 A szabályos
adogatás
1.6.1 Az adogatás
megkezdésekor a labdának mozdulatlanul kell nyugodnia az adogató szabad
kezének laposra nyitott tenyerében, az alapvonal mögött és a játékfelület
szintje fölött. 1.6.2 Az adogatónak
megközelítőleg függőlegesen, minden pörgetés nélkül kell feldobnia a
labdát úgy, hogy az a szabad kéz tenyerét elhagyva legalább 16 cm magasra
repüljön, majd anélkül essen lefelé, hogy bármibe
beleütközne. 1.6.3 A lefelé szálló
labdát az adogatónak úgy kell megütnie, hogy az először a saját térfelét
érintse, majd a háló felett vagy mellett elszállva egyenesen a fogadó
térfelén pattanjon le. A párosban a labdának egymás után az adogató, majd
a fogadó játékos jobb térfélrészletén kell
lepattannia. 1.6.4 A labdának és az
ütőnek mindvégig a játékfelület szintje fölött kell lennie attól a
pillanattól kezdve, ahogyan a labda mozdulatlanul vár a feldobásra ,
mindaddig, amíg bele nem ütnek. 1.6.5 A labdának a
megütésének pillanatában az adogató alapvonala mögött kell elhelyezkednie,
és nem kerülhet az adogató testrészei mögé, kivéve a karját, a fejét vagy
az alapvonalától messzebb eső lábát. 1.6.6 A játékos felelőssége
úgy adogatni, hogy a játékvezető vagy a helyettes játékvezető jól
láthatóan meggyőződhessen a szabályos adogatás követelményeinek
betartásáról. 1.6.6.1 Ha a játékvezetőnek
kétsége támad az adogatás szabályosságát illetően, de sem ő, sem a
helyettes játékvezető nem biztos benne, akkor jogában áll a mérkőzés során
egyszer figyelmeztetni az adogatót anélkül, hogy pontot
ítélne. 1.6.6.2 Ha ugyanazon
játékos adogatásának szabályossága a későbbiekben is kétséges akár
ugyanazon okból kifolyólag, akár más miatt, már nem élvezheti a
figyelmeztetés adta jogot, hanem a fogadó javára kell pontot
ítélni. 1.6.6.3 Amennyiben a
szabályos adogatás követelményeinek be nem tartása egyértelmű és tiszta,
nem lehet figyelmeztetni, hanem a fogadó javára kell pontot ítélni az első
és minden további alkalommal. 1.6.7 Kivételes esetekben a
játékvezető könnyítést adhat a szabályos adogatás kritériumai alól,
méghozzá akkor, ha előre, tehát még a játék megkezdése előtt tudomására
hozzák, hogy az adogatót mozgáskorlátozottság akadályozza a szabályok
betartásában.
1.7 A szabályos
visszaütés
1.7.1 Az adogatás vagy
fogadás után úgy kell a labdát megütni, hogy az a hálókészlet felett vagy
mellett akár közvetlenül, akár a hálókészlet érintésével az ellenfél
térfelét érintse.
1.8 A
játékrend
1.8.1 Egyesben az adogató
kezdi a játékot szabályos adogatással, amelyet a fogadó szabályosan
visszaüt. Ezt követően az adogató és a fogadó felváltva
üt. 1.8.2 Párosban az adogató
kezdi a játékot szabályos adogatással, amelyet a fogadó szabályosan
visszaüt. Ezután az adogató párjának kell szabályosan visszaütni a labdát,
majd a fogadó párjának. Ezt követően valamennyi játékos felváltva, ebben a
sorrendben üt.
1.9 Megismételt
labdamenet
1.9.1 A labdamenetet meg
kell ismételni , 1.9.1.1 ha a labda az
adogatás során útban a háló felett vagy mellett a hálókészletet érinti
feltéve, hogy az adogatás egyébként szabályos volt, vagy a hálót ért
labdát a fogadó, vagy párja akadályoztatja. 1.9.1.2 ha az adogatást úgy
indították el, hogy a fogadó játékos vagy pár nem állt készen a játékra,
feltéve, hogy sem a fogadó, sem a párja nem kíséreli meg, hogy beleüssön a
labdába. 1.9.1.3 ha a szabályos
adogatást, a szabályos visszaütést, vagy a játékszabályok be nem tartását
a játékosok akaratán kívüli körülmény akadályozza. 1.9.1.4 ha a játékot a
játékvezető vagy a helyettes játékvezető félbeszakítja.
1.9.1.5 ha a párosban nem a
megfelelő játékos adogat vagy fogad. 1.9.2 A játékot félbe lehet
szakítani, 1.9.2.1 ha az adogatásban,
a fogadásban, vagy a térfélválasztásban történt tévedést kell
helyrehozni. 1.9.2.2 ha a váltogató
adogatást, az időjátékot kell megkezdeni. 1.9.2.3 ha figyelmeztetni,
vagy büntetni kell egy játékost. 1.9.2.4 ha a
játékfeltételeket olyan módon zavarja meg valami, hogy az kihatással lehet
a labdamenet sorsára.
1.10
Pontszerzés
1.10.l Amennyiben a
labdamenet nem szakad félbe, a játékos pontot szerez,
1.10.1.1 ha az ellenfele
nem tud szabályosan adogatni. 1.10.1.2 ha az ellenfele
nem tud szabályosan fogadni. 1.10.1.3 ha a labda a játékos adogatását vagy visszaütését követően bármihez hozzáér a hálókészlet kivételével azelőtt, hogy az ellenfél beleütne. 1.10.1.4 ha a labda, miután
az ellenfél beleütött, elhagyja a játékos alapvonalát anélkül, hogy
érintette volna azt a térfelet. 1.10.1.5 ha az ellenfél
akadályoztatja a labdát, tehát „töccsöt üt” 1.10.1.6 ha az ellenfél
kétszer egymás után beleüt a labdába. 1.10.1.7 ha az ellenfél
olyan ütőfelülettel üti meg a labdát, amelynek felülete nem felel meg az
1.4.3 pontban foglalt követelményeknek. 1.10.1.8 ha az ellenfél,
vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, vagy magánál tart, elmozdítja az
asztalfelületet. 1.10.1.9 ha az ellenfél,
vagy bármi, amit az ellenfél magán visel, vagy magánál tart, hozzáér a
hálókészlethez. 1.10.1.10 ha az ellenfél
szabad keze hozzáér a játékfelülethez. 1.10.1.11 ha a páros
ellenfél nem a meghatározott sorrendben ér labdához.
1.10.1.12 ha a váltogató
adogató rendszerben, tehát az időjátékban a játékos, vagy párosban ő és
partnere l3 egymást követő szabályos visszaütést üt, beleértve az
adogatásfogadást.
1.11 A
játszma
1.11.1 A játszmát az a
játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely előbb éri el a 21 pontot, kivéve,
ha mindkét játékos vagy páros 20 pontot szerzett. Ebben az esetben a
játszmát az a játékos vagy páros nyeri, aki vagy amely elsőként szerez
egymást követően 2 ponttal többet az ellenfélnél.
1.12 A
mérkőzés
1.12.1 A mérkőzés vagy két
vagy három nyert játszmából áll. 1.12.2 A mérkőzés során a
játék folyamatosan, megszakítás nélkül zajlik, kivéve a játszmák közötti
szüneteket, amikor a játékos 2 percnél nem hosszabb pihenőre
jogosult.
1.13 Az adogatás, a
fogadás és a térfél választása
1.13.1 Az adogatás-, a
fogadás- és térfélválasztás rendjének a jogát sorsolással döntik el, és a
győztes választhat, hogy elsőként adogat, elsőként fogad, vagy hogy melyik
térfélen kezdi a játékot. 1.13.2 Amikor a játékos
vagy a páros eldöntötte, hogy elsőként adogat, elsőként fogad, vagy
valamelyik térfelet választja, a másik játékosnak vagy párosnak jogában
áll a másik lehetőséget választani. 1.13.3 Minden ötödik
pontszerzés után a fogadó játékos vagy páros adogató játékos vagy páros
lesz, és így tovább felváltva a játszma végéig, kivéve, ha mindkét játékos
vagy páros 10 pontot szerzett, vagy ha a váltogató adogatás van érvényben,
ahol is az adogatás és fogadás rendje azonos, de pontonként
cserélődik. 1.13.4 A páros mérkőzés
minden játszmájában az a páros, amely elsőként adogat, eldönti, hogy a
páros melyik tagja adogat, és az első játszmában a fogadó páros eldönti,
hogy a páros melyik tagja fogad. Az egymást követő játszmákban az a
játékos lesz az első adogató, akit az adogatásra jogosult páros kijelölt.
és az a játékos lesz az első fogadó, aki az előző játszmában az illetőnek
adogatott. 1.13.5 A párosban minden
adogatáscserénél az előző fogadó játékos lesz az adogató és az előző
adogató játékos partnere lesz a fogadó. 1.13.6 Az a játékos vagy
páros, aki vagy amely egy játszmában az adogatást kezdte, a következő
játszmában először fogadó lesz. Párosban a döntő játszmában a fogadó
párosnak meg kell cserélni a fogadás rendjét, amint valamelyik páros
elsőként eléri a 5 pontot. 1.13.7 Az a játékos vagy
páros, aki vagy amely egy játszmában az egyik térfélen kezd játszani, a
soron következő játszmát a túlsó térfélen játssza. A mérkőzés döntő
játszmájában a játékosok vagy párosok akkor cserélnek térfelet, amikor
valamelyik fél elsőként eléri a 5 pontot.
1.14 Hibák az adogatás,
a fogadás és a térfélválasztás rendjében
1.14.1 Ha egy játékos nem a
játékrend szerint adogat vagy fogad, a játékvezetőnek a tévedés
felismerésekor azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd úgy kell a
folytatást elrendelnie, ahogyan az adott állásnál a mérkőzés megkezdésekor
megállapított sorrend megköveteli. A párosban az adogatás rendjét annak
megfelelően kell alkalmazni, ahogyan azt a tévedés észlelésekor zajló
játszma elején az adogató páros megválasztotta. 1.14.2 Ha a játékosok
megfeledkeznek a térfélcseréről, a játékvezetőnek a tévedés felismerésekor
azonnal félbe kell szakítania a játékot, majd abban a felállásban kell a
folytatást elrendelnie, ahogyan az adott állásnál a mérkőzés megkezdésekor
megállapított rend megköveteli. 1.14.3 A tévedés
felismeréséig megszerzett pontok minden körülmények között érvényben
maradnak.
1.15 A váltogató
adogatás rendszere, időjáték
1.15.1 A váltogató adogatás
rendszere, az időjáték akkor lép életbe, ha egy játszma nem ér véget 15
percnyi játékidő után, kivéve, ha mindkét játékos vagy páros elért már
legalább 19 pontot, illetve ha ezt a mérkőzés folyamán bármikor mindkét
játékos vagy páros közösen kéri. 1.15.1.1 Ha a labda
játékban van az időhatár elérésekor, a játékvezetőnek félbe kell
szakítania a játékot, majd a játék folytatásakor ugyanaz a játékos adogat,
aki a félbeszakított labdamenetben adogatott. 1.15.1.2 Ha a labda nincsen
játékban az időhatár elérésekor, a játék folytatásakor az a játékos
adogat, aki az előző labdamenetben fogadott. 1.15.2 Ezt követően a
játszma végéig a játékosok pontonként felváltva adogatnak, és ha a fogadó
játékos vagy páros 13-szor szabályosan visszaüti a labdát, akkor pontot
szerez. 1.15.3 Ha már egyszer
bevezették, a váltogató adogatás rendszere a mérkőzés végéig érvényben
marad. |